2009. január 5., hétfő



Életművészet
“Elfogadni tudni a boldog napokat,de az örömteleneket is.Sem kicsordulni, sem elsivárulni.Sem elcsorbulni, de túl sokat sem érni.Sem szónokolni, sem elnémulni.Nem megtenni gyorsan, de nem is késlekedni.Nem hivalkodni, és nem tetszelegni -sem az éles kést, sem a díszes cserepet nem kíméli az idő.Az előbbi elcsorbul, az utóbbi színét veszti.Utat választani, de nem a sikerét, hanem a boldogságét.Az úton járni, majd végigmenni,a nagyságot az erénnyel, és nem a szerencsével mérni.Egyszerűen boldognak lenni - dísz, ragyogás, külcsín nélkül.”
(Tatiosz)

1 megjegyzés:

Luca írta...

Írtam egy litániát és eltünt az éterben. :(

Szóval nem is értem, hogy ezt az idézetet miért is nem leltem még fel? :)
Azt hiszem el is fogom orozni alaklom adtán. :)

Az üvegekről mit is mondhatnék, amit még nem mondtam?
Lelket és szemet gyönyörködtető valamennyi. :)